A l� az eml�s�k  oszt�ly�nak a p�ratlaujj� pat�sok rendj�hez, ezen bel�l a l�f�l�k  csal�dj�hoz tartoz� faj. Ma m�r csak h�zias�tott vagy h�zias�tottb�l visszavadult form�iban ismert. Legk�zelebbi rokona a vadl� Egyes n�zetek szerint a l� �s a vadl� egyazon faj. Ebben az esetben a l� fogalm�t t�gabban haszn�lhatjuk, amelybe bele�rtj�k a vadlovat is,amelyt�l a h�zias�tott alfajt a h�zil� n�vvel k�l�nb�ztethetj�k meg.

A l� h�zias�t�sa a korai civiliz�ci�k idej�n, nagyj�b�l 4000 �vvel ezel�tt, K�z�p-�zsi�ban kezd�d�tt, majd a mai D�l-Oroszorsz�g, illetve Mezopot�mia ter�let�n folytat�dott. A nom�d l�tart�k hamarosan r�j�ttek, hogy lovon sz�ll�thatj�k felszerel�s�ket, elkezdt�k teh�t m�lh�s lovakk�nt haszn�lni �ket. Nyugat- �s K�z�p-Eur�p�ban k�r�lbel�l 700 �ta, a vaskort�l haszn�lj�k a lovat h�tas �llatk�nt.

A l� sz�r�nek sz�ne att�l f�gg, hogy b�re mennyi pigmentet, vagyis term�szetes fest�kanyagot tartalmaz. Szinte minden l�nak �s p�ninak s�t�t a b�re, kiv�ve a feh�r jegyek hely�n, p�ld�ul a fejen vagy a l�bv�geken, ahol a b�r r�zsasz�n�, eg�sz test�k�n. �ltal�ban amit feh�r l�nak mondunk, az val�j�ban sz�rke. Ezeknek is s�t�t a b�re, ami azonban csak az orrt�j�kon l�tszik.

• Alapsz�nek: fekete, pej, s�rga �s fak�
• Kevert sz�nek: deres, sz�rke �s tarka

A korral a lovak sz�ne is v�ltozni szokott. A sz�rke lovak s�t�t sz�n�nek sz�letnek, majd egyre t�bb feh�r sz�rsz�luk n�, �s id�vel eg�szen feh�rnek t�nnek. Egyes sz�rk�k sz�r�ben id�s korukra s�t�t, �ltal�ban barna pettyek jelennek meg. Az ilyen lovat legyes sz�rk�nek nevezz�k. A fekete a pej �s a s�rga sz�n� lovakn�l is el�fordul, hogy a sz�rzet�kben, s�r�ny�kben �s farkukban �sz sz�lak jelennek meg.